Döbrönte neve a szláv DOBRETE személynévből származik, melyet 1330-ban említ egy oklevél DEBRENTHE néven. A névforma alapján XI. századi település lehetett. Egy határjárás során 1240-ben említik, mint falut, de a régészeti leletek az bizonyítják, hogy a település már a római korban is lakott volt.

Az első történeti feljegyzés az 1300-as évek elejétől való. A vidék, mint az Öregbakony majdnem teljes területe a csák nemzetségé volt és az ugodi vár uradalmához tartozott. Az ugodi Csákok utolsó férfitagja – a szerzetessé lett Móricz – az 1320 előtti években sorra eladja birtokait, már amit Károly Róbert király, a család és Csák Máté ellenséges magatartása miatt meghagyott nekik. Döbrönte vidékét Tördemici Fehér Pál vette meg, de tovább adta a Szalók nemzetségből való Nempi Hym fiainak.

Az ősükről Himfynek nevezett család előkelő helyet foglalt el Veszprém megyében. A IX. század végén, Dunántúl megszállása után a későbbi Veszprém megye Szalókapjának Ősbőnek szállásterülete lett, így emlékezik róla Anonymus. A honfoglaló nemzetséget azonban nagyon hamar, már a X. században visszaszorította a fejedelmi nemzetség, és Veszprém környékével együtt az Árpádok kezére került. A szalókok leszorultak a Balaton mellé és nyugatra, a Bakony és a Marcal közötti síkságra, illetve egyes csoportok szerteszóródtak az akkor Magyarország minden részére. A XIII.-XIV. században a Balaton-parti Német Niveg-Neveg völgy, Tagyon, Szentantalfa, Szentjakabfa, Csicsó és Mencshely vidéke, a nyugati Szalók-földje és a Balaton keleti végénél Sóly, Litér vidéke volt a kiterjedt Szalók nemzetség kezében, de mindezekből a birtokokból részesek voltak a Tisza-vidéki és az Eger környéki Szalókok is. A Szalók-nemből számazó családok nem viseltek semmiféle magasabb tisztséget, legalábbis nem tudunk róla. Egykori hatalmukat csupán a Himfyek közelítik meg.
Felemelkedésük az Anjouk idejében kezdődött. Nemfi Hym fiai nagybirtokot kaptak Temes és Krassó megyében, majd ők vették meg Csák Mórictól Döbrönte környékét.
A Hym-fiak közül László, Károly Róbert bakonyi ispánja Holgykő és Csesznek várak királyi várnagya. Testvérének, Pálnak fia, Benedek alapozta meg azután véglegesen a család tekintélyét. Feltehetően kora ifjúságától a királyi udvarban nevelkedett és hamar feltűnt kiváló katonai érzékével. Nagy Lajos király trónralépésétől kezdve a legnehezebb – és egyben kitüntető – katonai feladatokkal látta el és bőséges birokadományokkal jutalmazta. Ekkor kapta a királytól a Döbrönte melletti Jákótelket.

Az 1760-as években a Devecser melletti középkori Meggyes faluból származó meggyesi nemesi előnevű Somogyi család lett a környék legnagyobb földesura.. Somogyi Miklós 1761-ben kezdte meg a német zsellérek betelepítését. Azonban nem a régi falu helyén /a mai Ódöbröntén/ osztotta ki a házhelyeket, hanem a mai falu helyén. 1785-ben 261 személyt irtak itt össze, amivel ebben a korban népes helynek számított annak ellenére, hogy  még 1828-ban is pusztának nevezték. A lakóházak száma  142 volt (ma az üdülőtelep ingatlanaival együtt is csak 141 lakóingatlan van), hozzátartozott Ilkapuszta. A lakosság római katolikus vallású, nyelve német volt.
Lélekszáma 1941-ig emelkedett, ekkor érte el a maximumot: 549 lakosából 64 magyar, 485 német anyanyelvű. A kitelepítés során 390 személynek kellett elhagynia az országot, így a falu lakossága jelentősen megfogyatkozott.
A II. világháború után Németországba Drezda és Karlsruhe környékére 390 személyt telepítettek ki, akiknek minden vagyonát elkobozták, így a falu lakossága jelentősen megfogyatkozott. Helyükre az ország több településéről érkeztek új lakosok.

Ganna és Döbrönte  település 1990. Szeptember 30-ával külön- külön önálló önkormányzati testületet hoztak létre.  Az igazgatási ügyek intézésére Gannán körjegyzőséget létesítettek.
A körjegyzőséghez 2007. szeptember 1-ével Bakonypölöske község csatlakozott. Jelenlegi lakosságszám: 262 fő Lakóingatlanok száma: 92 db

A faluban 1998 óta Német Kisebbségi Önkormányzat is működik, mely évente megrendezi a Nemzetiségi Találkozót valamint nyáron 4-14 éves korú gyermekek részére a nemzetiségi és kézműves tábort.

A településen az infrastruktúra teljes körű.

Az autóbusz közlekedés 1958 óta megoldott. A tömegközlekedést a menetrendszerű autóbusz járatok biztosítják

Döbrönte község teljes belterületén, valamint a külterületen lévő üdülőtelepen biztosított a vezetékes vízzel történő ellátás. A község 2003-tól kiépített szennyvízhálózattal rendelkezik. Az szennyvíz- és az ivóvízhálózatot a Pápai Víz- és Csatornamű Rt. üzemelteti.
Kiépült a gázellátást szolgáló infrastruktúra, a bekötések a helyi igényektől függnek.

A telefonellátás szintén zavartalan, igény szerint rendelkezésre áll, azonban a napjainkban egyre elterjedtebb mobilkészülékek miatt egyre több háztartásban mondják vissza a hálózati telefont.
A közoktatás intézményei 2008-as évtől Pápakovácsiban találhatók, mivel a Ganna-Döbrönte Közösen Fenntartott Német Nemzetiségi Óvoda a gyermeklétszám csökkenése miatt megszűnt. Az általános iskolás gyermekek nagy résza a Pápakovácsi Kastély Oktatási Központban tanul. Középiskolás tanulmányaikat zömmel a pápai középiskolákban folytatják.
A faluban háziorvosi szolgálat működik, az itt élők gyógyszereiket a háziorvosnál is meg tudják vásárolni
A településen vezetékes kábeltelevíziós rendszer és internet szolgáltatás van kiépítve.
Kéthetente történik a hulladéktároló edények kiürítése.
A településnek művelõdési háza és egy kis könyvtára is van.
Döbröntén mobil posta szolgáltatás működik.
A faluban egy élelmiszerbolt és egy csárda (Szarvaskő Csárda) egy hotel (Hasik hotel) illetve több vendégház is található
Igény szerint hétköznap lehetőség nyílik a meleg ebéd házhoz szállítására.
A kikapcsolódást, szórakozást segíti a sportpálya, a játszótér illetve kulturális szempontból nagy hangsúlyt kap a szabadtéri színpad.
A falu fölött magasodó “várhegy” oldalán az 1980-as években sípályát alakítottak ki. Az elsősorban kezdőknek ajánlható rövid pályához egyszerű felvonó is tartozik.

A Somogyi család leszármazottja, gróf Somogyi János özvegye, Győri Krisztina építtette, Charles

de Moreau tervei alapján Kornhausel József bécsi építésszel, a gannai templom és mauzóleum kicsinyített másaként. Az építkezés 1815-ben fejeződött be.

Kerek klasszicista stílusú, centrális elrendezésű, kör alaprajzú kis templom kupola lefedéssel. Szentélye egyenes záródású. A kupola kazettás osztásaiban és az oldalfalakon klasszicista jellegű festés látható. Klasszicista stílusú az oszlopos főoltár is, melyet empire stílusban egy darab márványból faragtak. A templom oldalfalain Jézus szenvedésének 12 állomását szemléltető képeket találunk. A bejárat felett medgyesi Somogyi család címeré5t és a templom alapításának német nyelvű leírását találjuk, melynek magyar fordítása a következő:
„ A középkori község a Bakonyjákó és Ó-Döbrönte felőli dombon állt. A XVIII. század közepén a német telepesek népesítik be, melyet „Urak laka” néven is említenek okiratok. Kriptájában a Somogyi család halottai nyugszanak. „

A templom bejárata előtt emlékkeresztet találunk, melyet az „amerikába kivándoroltak keresztjének” is nevezik Kőből készült és kőlábazaton áll, melyet vaskerítés vesz körül.

A templom kirptájában a Somogyi család halottai nyugszanak. Kilenc síremlék található itt: Medgyesi gróf Somogyi József, Regéczi Bretzenheim Karolina csillagkeresztes hölgy, Medgyesi gróf Somogyi Karolin, Radványi gróf Győry Krisztina, Medgyesi gróf Somogyi József Károly, gróf Wallis Gyula kamarás, gróf Wallis Gyuláné született Somogyi Ilona valamint gróf Somogyi Nep.

A falu ma élő lakosainak 80%-a római katolikus vallású, emellett kis számú reformátust és evangelikust is találunk.

3. 2. A döbröntei vár

A falu felett magasodó gerincen épült a romjaiban is impozáns Szarvaskõ vára. Építtetõje Himfy Benedek bán Nagy Lajos király kedvenc hadvezére. Az építés idejét 1373-1374 évekre jegyzi a krónika.

A szabálytalan alaprajzú, belsõtornyos, egy nagyobb udvar körüli külsõ és belsõ vár maradványai. A belsõ várból a meredek domb északnyugati sziklás oldalán egy kétemeletes épület egyik fala áll, benne ablakok maradványaival, sarkán hatalmas támpillérrel. Talán a palota és a lakóépület lehetett.

A várat Nagy Lajos király engedélyével a Himfy család egyik tagja, Benedek építette fel. Amikor elkészült, 1367-ben új adományul kapta meg a királytól, aki Szarvaskõnek nevezi. Ez a név azonban később feledésbe merült.

A Himfyek állandó rablásaikkal tartották rémületben a környék lakosságát, sõt 1464-ben Debrentei Tamás testvéreivel megrohanta és kirabolta még a pannonhalmi apátságot is. A hírre Mátyás király minden birtokaikat elvette, és Döbröntét más birtokokkal együtt Kanizsai Lászlónak adta. Rövidesen azonban ismét a Himfyeké. 1467-ben már õk adták zálogba 1100 aranyért Szentgróti Jánosnak és Hagymássy Miklósnak. II. Ulászló király 1496-ban Himfy Imrének és leányának Orsolyának adta új adományul a várat és tartozékait, majd amikor Orsolya Essegvári Ferenchez ment feleségül, Döbrönte várát összes uradalmával együtt zálog címén adta vejének. Nádasdy Tamás, a késõbbi nádor, amikor 1555-ben összeíratta a dunántúli várakat, Döbrönte még épségben állt. További sorsa azonban ismeretlen, a végvári rendszerben nem szerepelt. Talán egy török támadás során pusztulhatott el. A XVIII. század közepétõl lakatlan rom.

4. Idegenforgalom

A Himfy vár lábánál, a falu közepén épült fel az egyszerre elegáns és otthonos, 38 szobás, wellness-konferencia hotel. A hotel, mind stílusában, mind vendéglátásában harmonikusan ötvözi a nemzetközi tapasztalatokat, a nyugati komfortot és a hagyományos magyar vendégszeretetet.

A falusi turizmus az egyik legalkalmasabb módja annak, hogy a turista közvetlenül megismerhesse egy tájegység életét és kultúráját ez segíti elő továbbá a népi kultúra a folklór továbbélést, mely növelheti a falu népességmegtartó erejét. Jó lehetőség ez tovább a helyi foglalkoztatási lehetőségek bővítésére, továbbá segítheti a falu arculatának javítását az egyes városiak negatív előítéletének leküzdését.

Az elmúlt években többen felfedezték a kis községben rejlő lehetőségeket és itt is egyre jelentősebbé válik a falusi turizmus. Több falusi vendégház várja a községbe látogató, pihenni, nyaralni, szabadságukat eltölteni szándékozó turistákat.

A községben 1965-ben egy romos lakóházból történt átalakítással turistaház létesült, melyet először a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal, majd a pápai Acsády Ignác Ipari Szakmunkásképző Intézet vett kézbe. Az épületet 1989/90-ben korszerűsítették, bővítették.
A Himfy Benedek építette „Szarvaskő” várának 600 éves évfordulóján a turista ház falán emléktáblát alattak. A turistaház jelenleg új külsőt kapott és Szarvasház néven várja a községbe látogatókat.

A 70-es évek elején üdülőtelep létesült, mely napjainkra egyre jobban kiépült, s ezzel Pápa város és környékének egyik turisztikai központjává vált. Egyre többen élvezik e táj szépségét, az egészséges levegőt a szemet gyönyörködtető környezetet. Itt található Pápa város turista háza is, mely közkedvelt a pápai és Pápa környéki iskolák körében. Évente visszajáró vendégek vannak, akik  különböző nyári táborokat, rendezvényeket szerveznek ide.

4.3. Rendezvények, kikapcsolódási lehetőségek

1963. szeptembere óta évente megrendezésre kerül a Döbröntei Várünnepség és Ifjúsági Találkozó, melyen 5-10ezer ember vesz részt. Ez a nap sokáig a fegyveres erők napjának ünnepe volt, melyen kulturális és sportműsorok szórakoztatták a résztvevőket. A napjainkban is évente szeptember utolsó vasárnapján megrendezésre kerülő várünnepségen, a nemzetiségi programok mellett többek között várjátékok, lovasverseny szórakoztatja a résztvevőket.

A téli idegenforgalom is elterjedt, különösen 1984 óta, mivel egy sípályát és sífelvonót is üzembe helyeztek ebben az időben.

Évente megrendezésre kerül a falunap, gyermeknap, farsang, karácsonyi műsor.

A Hasik hotel képzett lovászai, nyugodt és kiegyensúlyozott, lovai kitűnően alkalmasak arra, hogy bárki megismerkedhessen a lovaglás szépségeivel. Kezdőtől a profi lovasig, kicsiktől a nagyokig, egyéniektől a csoportokig mindenki találhat magának megfelelő programot. Aki mégsem kíván lóra ülni, lovaskocsival is bejárhatja a vidéket.
Döbrönte kiváló kiindulópontja a bakonyi gyalogtúráknak.

A falutól kb. egy óra sétányira található az Ödön-forrás. Kb. 3 órányi gyaloglással el lehet érni Magyarpolányba. Kb. fél napos út vezet az ún. Csurgókúthoz, amely egy szép erdei vízesés.
A Német Kisebbségi Önkormányzat minden évben megrendezi a német nemzetiségi és kézműves táborát. A rendezvény célja, hogy kisebbség kultúráját, hagyományait és nyelvét továbbadják. Eleinte csak a faluban lakó gyermekek vettek részt a nyári táborban, azonban az „idegen” gyermekek száma évről évre növekszik.

Minden évben megrendezésre kerül a német nemzetiségi nap.  A rendezvényen a zene, a tánc és a dalok állnak a középpontban.  A műsor után minden évben megvendégelik a falu lakosait.

A kisebbségi önkormányzat szervezésében a falu nyugdíjasai minden évben egyszer közös kiránduláson vehetnek részt, így lehetőségük nyílt már megtekinteni a Parlamentet, az Esterházy kastélyt, de eljutottak már Ausztriába is, de jó alkalom ez a baráti kapcsolatok életben tartására is.

Bár az önkormányzat a kisebbségi önkormányzattal karöltve mindent megtesz a hagyományőrzés érdekében, azonban Döbröntén a legtöbb hagyomány és szokás mára már teljesen elfelejtődött, a fiatalok egyre kevésbé ismerik és alkalmazzák mindezt. A német népdalok utolsó őrzői a gannai és döbröntei asszonyokból közösen alakult Gannai Asszonykórus, akik dalaikkal, zenei tehetségükkel mára „sváb berkekben” országszerte ismertek lettek.